Pillantás a világ legrégebbi térképére
Tartalomjegyzék
A jó hír az, hogy ezek egy része a mai napig létezik, beleértve a különböző helyekről és korszakokból származó példákat is. Ezek az ősi térképek bepillantást engednek az embereknek abba, hogy a korai elődök milyen változatos és lenyűgöző módon azonosították a világban található helyeket.
Ezek a térképek, amelyek az évek során fejlődésen és tökéletesítésen mentek keresztül, az emberi faj folyamatosan változó gondolatait és hiedelmeit mutatják be, sőt némelyikük még civilizációk és kultúrák nagyszerű mutatójaként is szolgál.
Anaximander világa
Anaximandrosz, a görögországi milészoszi filozófus azt a célt tűzte ki maga elé, hogy feltérképezze a világ egészét. Bár eredeti műve már a történelem homályába veszett, több tudós megkísérelte rekonstruálni azt a történész Hérodotosz leírásainak felhasználásával.
Ez kör alakú és lapos volt, hasonlóan egy koronghoz, amelyet az óceán vett körül. A közepét Ázsia, Európa és Líbia három szárazföldi tömege töltötte ki, amelyeket a Fekete- és a Földközi-tenger, valamint a Nílus folyó választott el egymástól.
A filozófust gyakran a földrajz megalapítójaként emlegetik milésziánus társával, Hekataiosszal együtt, aki a térképet még több részlettel egészítette ki.
Az Imago Mundi
Az Imago Mundi a legkorábbi ismert kísérlet a Föld egészének bemutatására. Ez a babiloni világtérkép feltehetően Kr. e. 600-ig nyúlik vissza. Babilon városa egy nagy téglalapként van ábrázolva, amelyet egy másik téglalap oszt ketté, amely az Eufrátesz folyót ábrázolja.
A közeli területen több szomszédos város is található, és mindegyiket egy Sóstónak nevezett gyűrű veszi körül. A kör alakú vízi úton túl nyolc sziget található, amelyekről úgy tartják, hogy legendás lények lakják őket.
Az Imago Mundi, amelyet egyesek a világ legrégebbi térképének tartanak, csak egy a sok térkép közül, amelyeket Mezopotámia agyagtábláira véstek. Úgy tűnik azonban, hogy terjedelmében különbözik a többitől. Sok ókori agyagtérkép kisebb területek nagyméretű ábrázolása, amelyek a földeket, az öntözést és valószínűleg a tulajdonviszonyokat mutatják.